Wekerle Plusz: mire elég 15 millió forint?

Régóta érdekel, hogy a pályázati keretek meghatározásánál a szabályozó milyen mértékben veszi figyelembe a piaci realitásokat, és vajon ennek fényében határozza-e meg a feltételeket.

Az is igazán érdekes, hogy az egyes ingatlantípusok közül melyek élveznek előnyt, és az is, hogy a tulajdonosok pénztárcája mennyire kell, hogy mély legyen.

E szempontok figyelembevételével próbáljuk jobban megérteni, hogy a Wekerle Plusz program kinek lehet előnyös!

Itt most az energetikai felújítást vesszük górcső alá, hiszen ez az új konstrukció, ami sokaknak jelenthet hasznos segítséget.

A pályázat társasházak és családi házak részére is elérhető.

Első lépésként most egy családi házon keresztül értelmezzük a pályázati feltételeket és az igénybe vehető kereteket. Egy következő cikk a társasházakat járja körbe majd.

A program ismert keretei

A programról már hivatalos tájékoztató is elérhető; a részletes pályázati feltételek véglegesítésére még várunk. Annyi már most látható, hogy a Wekerle Plusz energetikai ága egy valós problémát állít a középpontba: a meglévő otthonok energetikai korszerűsítését.

Amit a hírekből tudunk:

• Legfeljebb 15 millió forintos hitel egyéni tulajdonosoknak
• Legfeljebb 4 vagy 5 millió forintos hitel lakásonként társasházak esetében
• Elsősorban szigetelésre, nyílászárócserére és fűtéskorszerűsítésre fordítható, de akár felvonó korszerűsítése és napelem telepítése is részleges pályázati cél lehet.
• Nagyon jelentős, 30–50%-os vissza nem térítendő támogatás is társulhat hozzá az ingatlan energetikai besorolása alapján.

Aki ennél pontosabban szeretne elmélyülni a témában, számos cikkben vagy akár a Wekerle Plusz hivatalos programtájékoztatójában is tájékozódhat.

A saját házadnál szeretnéd összeállítani a felújítás munkalistáját és költségkeretét? Kérj szakértői segítséget a tervezéshez.

A Wekerle Plusz program ismert feltételeit összefoglaló alapcikkben megtalálod a program áttekintését. A családi házak energetikai hitele fix 3%-os kamattal, legfeljebb 15 évre indulhat 2027 februárjától.

Elvégezhető felújítások

Első lépésként nézzük meg, hogy a pályázat által támogatott felújítások milyen feladatokat foglalnak magukba.

A tapasztalatom az, hogy a munkálatok elkezdése előtt ezeket nagyon alaposan, tételesen össze kell gyűjteni, különben félkész vagy elhúzódó – és így sokkal költségesebb – munkák elé nézhet a tulajdonos.

Természetesen minden ingatlan esetében lehetnek eltérések, hiszen az egyes munkafázisok több technológiával és számos különböző alapanyaggal elvégezhetők. Így a megértés érdekében érdemes egy átlagos, a legjellemzőbb munkafázisokat magában foglaló esetet végignézni.

Szigetelés:

• Meglévő falfelületek előkészítése
• Szigetelőlapok felhelyezése (lábazat + fal)
• Tetőoldali és ablak-/ajtózárások elkészítése
• Tető/födém szigetelése
• Színes vakolat felhordása
• Szükséges továbbá: állványozás

Nyílászárók cseréje:

• Meglévő nyílászárók bontása és elszállítása
• Nyílások kialakítása, hőhidak szigetelése
• Új nyílászárók beszerelése
• Belső zárások (dobozolás) elkészítése
• Esztétikai befejező munkák (pl. glettelés, festés, élvédőzés)

Fűtési rendszer (hőszivattyú):

• Meglévő hőtermelő bontása és elszállítása
• Gázkazán esetén a gázcsövek bontása és a gázóra szolgáltatói leszerelése
• Hőszivattyú és kapcsolódó rendszereinek telepítése (monoblokk vagy split)
• Új fűtési csőrendszer kialakítása (opcionális)
• Új hőleadók (radiátorok, padlófűtés, elektromos panelek) telepítése
• Szükséges lehet: energetikai és gépészeti szaktervezés

Fontos észrevenni: a fenti, átlagos esetben is ez legalább 15 fő munkafázis, ami számos további fázisra bontható!

Járulékos munkák

Erre gyakran nem gondolnak az ingatlantulajdonosok, pedig ezen múlik az, hogy elégedettek leszünk-e a végeredménnyel!

Általános építőipari szabály, hogy egy részleges felújítás mindig sokszorosan kockázatosabb és több figyelmet igénylő, mint egy teljes felújítás. Hiszen a meglévő kialakítás sokszor korlátokat szab, amikhez alkalmazkodnunk kell.

Márpedig az energetikai felújítás részleges felújítás, ami a munkálatok teljes körű befejezéséhez számos járulékos munkát követel meg.

Ismét a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak.

Elektromos hálózat

A hőszivattyú villamos betáplálását és védelmét a kiválasztott készülék előírásai alapján kell méretezni. A szükséges fázisszám és áramerősség készülékfüggő.

Ez szükségessé teheti a rendelkezésre álló villamos teljesítmény bővítését és a kábelezés átalakítását. A H-tarifás ellátás lehetőségét külön kell megvizsgálni.

Az is fontos szempont, hogy egy hálózatot részlegesen nem javasolt bővíteni, tehát ha a rendszer elavult, akkor egy ilyen átalakítás során a teljes hálózat újrakábelezése szükségessé válhat.

Ez nemcsak költségben jelentős, de komoly porral, zajjal és kényelmetlenséggel tud járni.

Falak előkészítése, javítása, festése

A nyílászárók forgalmazói általában azt mondják, hogy egy ablak vagy ajtó cseréje kevés kosszal jár, és 1–2 nap alatt elvégezhető. Megfelelő szervezéssel ez szerintem is megvalósítható.

Amivel viszont mindenképpen érdemes tervezni, az az, hogy a megfelelő fogadófelületeket (ajtók és ablakok kereteit) minden esetben elő kell készíteni (méretre igazítani, hőhidakat leszigetelni stb.), utána pedig mind a külső, mind pedig a belső oldalon végleges zárást kell alkalmazni.

Külső oldalon ez a szigetelés megfelelő lezárását jelenti – ami egyébként is tervezett feladat –, a belső oldalon viszont XPS-/gipszkartonlapos zárást, élvédőzést, hálózást, glettelést és festést jelent, ami napokban vagy akár hetekben mérhető plusz feladat, ahhoz mérten jelentkező költségekkel.

Fűtéscsövek, fűtőtestek

Ez a legkényesebb rész. Egy elavult fűtési rendszer esetében ugyanis a meglévő fűtőtesteket (radiátorokat), valamint a csöveket bontani szükséges, és időtálló, modern csövezést szükséges kialakítani.

Ha valaki padlófűtésben gondolkodik, az további komoly költségeket és kellemetlenségeket jelent. Mert nem elég, hogy a meglévő felületeket bontani kell, de szigetelés, betonozás, kábelezés stb. is elengedhetetlen, ami gyakorlatilag lakhatatlanná teszi az ingatlant hosszú időre. A padló újraburkolása és a falak javítása szintén ide kapcsolódik.

Röviden tehát: aki fűtési rendszer cseréjében gondolkodik, annak komolyan mérlegelnie kell, hogy mire elég a pénzügyi kerete, és milyen kellemetlenségeket tud vállalni.

Finanszírozási keretösszegek

Ingatlan típusa

Nézzük azt a tipikus esetet, amikor a Wekerle Plusz program energetikai felújítása egy átlagos, 90 m2-es „Kádár-kocka” esetében merül fel. Ez ugyanis egy jól ismert, sokak által lakott ingatlan, amiből jelenleg több mint 800 ezer található az országban, így vitán felül az egyik legelterjedtebb lakhatási forma.

Jellemzői:

• Átlagos méret: 85–90 m² közötti
• Gyakran „kalákában” elkészült, vegyes minőségű a kialakításuk
• Eredetileg alacsony energetikai hatékonyság (gyakorlatilag szigeteletlenek)
• Sokszor elavult (gáz- vagy vegyes tüzelésű) fűtési rendszer

Elérhető pályázati felhasználás:

• Nyílászárók cseréje
• Homlokzati és tetőszigetelés
• Hőszivattyús fűtési rendszer kialakítása

Nyílászárók cseréje

Nyílászárók cseréjénél kb. 70–100 ezer Ft közötti négyzetméterárral érdemes számolni a felületekre vetítve. Egy átlagos Kádár-kockánál 6–7 ablakkal és 1 bejárati ajtóval számolva a beszerzési és beszerelési költség standard minőség mellett kb. 1,2–1,7 millió Ft között szóródik.

Ehhez kapcsolódik még minimálisan 300–400 ezer Ft járulékos költség (lásd: falak előkészítése, javítása, festése), így összesen legalább 1,5 millió Ft-ra van szükség.

A gyakorlatban tehát érdemes ezt legalább 2–2,5 millió Ft-ra tervezni.

(Fontos: redőny, párkány, szúnyogháló további költséget jelenthet.)

Homlokzati és tetőszigetelés

Tekintsük a példaingatlant a legrosszabb energiahatékonyságúnak, és tételezzük fel, hogy 15 cm szigetelés elegendő a 30%-os hatékonyságnövekedéshez.

Egy átlagos Kádár-kocka homlokzata 120–130 m² felületű, amelynek szigetelését akár állványozás nélkül is el lehet végezni.

A legegyszerűbb esetben a szigetelést megúszhatjuk így 2,5–3 millió forintból, amiben benne van a fal és a lábazat szigetelése és színezése is.

Ha mégis állványozásra van szükség, vagy a legegyszerűbb polisztirolszigetelés helyett jobb anyagminőséget szeretnénk (pl. grafitos EPS-rendszer), akkor ez az összeg könnyen 3,5–4 millió Ft köré emelkedhet.

Ha a padlást is szeretnénk szigetelni és esőelvezetést is szeretnénk felrakni, az további néhány százezer Ft-ot is jelenthet.

Összefoglalva: az árak reálisan 3,5 millió Ft-tól indulnak, 4,5 millió Ft pedig már kellő mozgásteret ad.

Hőszivattyús fűtési rendszer kialakítása

Egy hőszivattyú telepítésének alapköltségei könnyen becsülhetőek.

A piacon elérhető készülékek 2 millió Ft körül indulnak, és egy ekkora ház esetében valószínűleg megfelelőek. 2,5 millió Ft-ért már prémium készülékek is elérhetőek. A kapcsolódó puffertartállyal, szükséges szivattyúval, termosztáttal is legalább 3 millió Ft körül érdemes számolni.

A kialakításhoz szükséges munkák a helyi viszonyoktól és a típustól (monoblokkos vagy split) függően változhatnak. 1 millió Ft alatt nem érdemes tervezni vele, a biztonságos sáv 1–1,5 millió Ft között van.

Ami a becslést nehezíti, a korábban említett addicionális munkák.

Ha a belső vezetékeket bontani kell és újra kell építeni, az 1–1,5 millió Ft körüli költség minimálisan. Új radiátorok felszerelése további több százezer Ft. Ehhez pedig mindig faljavítások, festés kapcsolódik, ahogy a padlófűtés kialakítása is csak teljes átalakításban reális. Nagyságrendileg a faljavításokra, festésre 1,5–2 millió Ft-ot érdemes betervezni, a padlófűtés kialakítása viszont már zsebbe nyúlós, akár sok milliós költség, hiszen a járófelületeket is át kell alakítani.

Költségvetés

A becslés sarokszámai a következők.

• Nyílászárók cseréje: kb. 2–2,5 millió Ft
• Homlokzati és tetőszigetelés: kb. 3,5–4,5 millió Ft
• Hőszivattyús fűtési rendszer kialakítása: 4–4,5 millió Ft
• Addicionális munkák: 3–5 millió Ft (opcionális)

A fentiek alapján a következők rajzolódnak ki.

A Wekerle Plusz programban elérhető 15 millió Ft-os hitel a nyílászárók cseréjére és a szigetelésre bőven elegendő keretet nyújt. Ráadásul ezek a munkák ugyan némi kosszal és kellemetlenséggel járnak, de az ingatlanban lakva is elvégezhetőek.

A fűtési rendszer korszerűsítése a fűtőtestek cseréje nélkül szintén belefér a program kereteibe, ez viszont már sokkal alaposabb felmérést és tervezést igényel. Aki ebben gondolkodik, annak érdemes mérlegelnie, hogy saját összegből növelve a keretet az ingatlan egészét felújítsa.

A példa alapján látható, hogy a nyílászárók cseréje és a teljes szigetelés akár jóval nagyobb (akár kétszeres alapterületű) ház esetében is reális, ugyanis a 15 millió Ft-os keret ezt elbírja.

Ha viszont valaki átfogó fűtéskorszerűsítésben gondolkodik, annak ugyan ez a program nagy segítség, a munkák összetettsége miatt azonban eggyel nagyobb léptékben érdemes gondolkodnia.

A pályázat napelem és/vagy klíma telepítését is támogatja részben. A napelemekre egyedi felmérés nélkül nem érdemes költségbecslést adni, viszont a klímák esetében elmondható, hogy egy készülék 300–500 ezer Ft közötti költséggel telepíthető, tehát 2-3 készüléket akár be tudunk szerezni a pályázat keretén belül.

Összefoglaló

Az alábbi táblázat két, jellemző méretű ingatlan esetén mutatja meg, hogy a Wekerle Plusz program segítségével családi házak esetében várhatóan milyen energetikai felújításokat tudunk elvégezni.

Természetesen minden esetben pontos felmérés és tételes árajánlat szükséges, és a pályázati feltételek végleges kihirdetésére is várnunk kell még. Ugyanakkor nem érdemes sokáig halogatni a döntést, ugyanis a program kerete várhatóan hamar be fog telni.

A megvalósíthatóság lehetőségeiről és a várható költségekről a Felújítás Navigátor erre a célra készített kalkulátorát érdemes felkeresni.

---

A cikk írója Molnár Gábor, a BSH Solution ügyvezetője és a Felújítás Navigátor megálmodója. Küldetése, hogy a magyar piacon is bizonyítsa: átlátható, az ügyfelet partnerként kezelő, transzparens működéssel elérhető, hogy egy lakás vagy ház felújítása kiszámítható és stresszmentes legyen.